Книга - Finnugor népek. Nyelvek, migráció, vámhatóság

Warning: mb_convert_encoding(): Unable to detect character encoding in /var/www/u2150601/data/www/ae-books.online/wp-content/themes/twentyfifteen/content.php on line 442
Finnugor n�pek. Nyelvek, migr�ci�, v�mhat�s�g
Andrey Tikhomirov


A k?nyv a nyelvekrol, n�pekrol, a finnugor n�pek v�ndorl�si mozg�sair�l, a finnugor k?z?ss�g kialakul�s�nak m�dj�r�l, a hiedelmek, szok�sok, r?tusok, ritu�l�k kialakul�s�r�l sz�l. K?l?nb?zo t?rt�neti �s etnogr�fiai forr�sok szerepelnek k?l?nb?zo idopontokban. N�h�ny finnugor nyelv r?vid ismertet�se tal�lhat�.





Finnugor n�pek

Nyelvek, migr�ci�, v�mhat�s�g



Andrey Tikhomirov



��Andrey Tikhomirov,�2020



ISBN�978-5-4498-1791-4

������� � ���������������� ������������ ������� Ridero




Finnugor nyelvek


Finnugor nyelvek (vagy finnugor nyelvek)�� olyan nyelvcsoport, amely szorosan kapcsol�dik a�szamoj�d nyelvekhez, �s ezekkel egy?tt nagy genetikai ur�li nyelvcsal�dot alkotnak.

A�finnugor nyelveket a�k?vetkezo �gazatokra osztj�k: magyar, a�magyar nyelv k�pviselte; Ob-ugor, amely az Ob foly� medenc�j�nek �szaki r�sz�n besz�lt mansi �s hanti nyelvekbol �ll; Balti-finn nyelvekkel: finn, �szt, Livon, Vodsky, Vepsian, Izhora �s Kar�l; A�sz�mi nyelv �ltal k�pviselt sz�mit, amelyet a�K�lai-f�lszigeten, Finnorsz�g �szaki r�sz�n, Sv�dorsz�gban �s Norv�gi�ban �lo Sami (Lopari) besz�lt; Mordva k�t fo nyelvj�r�ssal�� Erzya �s Moksha; Mari, keleti-hegyi �s hegyi nyelvj�r�sokb�l; Perm, bele�rtve az udmurt nyelvet �s a�komi nyelvet a�komi-zyryan, komi-permyak �s komi-yazvin nyelvj�r�sokkal.

Szamoj�d nyelvek, a�csal�d (m�s oszt�lyoz�sok szerint, csoportok szerint) az ur�li nyelvek genetikai k?z?ss�g�nek r�szek�nt. Ide tartoznak a�nyelvek: neenetek, enetek, nganaszan, Selkup, majdnem kihalt Kamasin, kihalt Matorian (motor), Karagasz �s Thai. Samoyans, elavult.�� Szamoj�dok (annalistic�� samoyad) (Samiemne-tol, a�Sami nyelv�n�� a�Sami f?ldje), 1) A�Sami �s az Oroszorsz�g �szak-orosz �s szib�riai n�pek r�gi orosz neve. 2) Az ?sszes szamoj�d n�pe elavult neve.

Ezen fel?l kiemelkedik az ?gynevezett Ur�l verseny, amely k?zbenso helyet foglal el a�mongoloid �s a�kauk�zusi versenyek k?z?tt. Jellemzoek egyenes, s?t�t haj, s?t�t szem, n�ha sima arc, erosen fejlett epicanthus (keskeny orr, konk�v h�tral). Ma m�r sz�les k?rben elterjedt Nyugat-Szib�ri�ban (hanti, mansi, �szak-Altaj stb.).






Sz?j Eniko, Magyar nyelvk?nyv, M�sodik kiad�s, Tank?nyvkiad�, Budapest, 1981, oldal�9.



A�magyar nyelv szoros genetikai kapcsolatban �ll az ob-ug nyelvekkel, alkotva az finnugor ugor csoportj�t. A�magyars�g, akik a�k?zelben �ltek a�hantok �s a�m�niak mellett, csak a�9. sz�zadban foglaltak el modern ter?letet. Az ?sszes t?bbi finnugor nyelv alkotja a�finn vagy a�balti-finn-permi csoportot.

A�magyar, a�finn �s az �szt nyelv fejlett irodalmi nyelv, nekem van egy r�gi ?rott nyelvem. A�mordva, mari, udmurt, komi, hanti �s mansi irodalmi nyelvek csak a�20-30-as �vekben alakultak ki. Sz�zad.

A�14. sz�zad m�sodik fel�ben A�r�gi permi szkriptet komi nyelven hozt�k l�tre, amely a�18. sz�zadban romlott. �kori permi ?r�s�� a�14. sz�zadban ?rt ?r�s. Stefan Perm misszion�rius a�komi nyelv egyik osi nyelvj�r�sa alapj�n. A�g?r?g �s a�szl�v-orosz mint�t k?vetve k?l?n �b�c�t �ll?tottak ?ssze, n�h�ny liturgikus k?nyv ford?t�s�t is k�sz?tett�k. Most m�r nincs haszn�latban. Jelenleg kis mueml�keket oriznek meg r�la ikon feliratok form�j�ban, k�ziratos k?nyvekben, �b�c� list�kban stb. Az �kori Permi ?r�s tanulm�nyoz�s�nak �rt�kes forr�sa a�17. sz�zadban �t?rt liturgik�k list�ja (az ?gynevezett Evgenievo-Lep�khinsky sz?vegek). Orosz �b�c� az Old Perm-bol, amely egy koherens sz?veg, k?r?lbel?l 600�sz� m�retu. Ez az ?r�s a�14�17�sz�zadban. Ugyancsak n�pszeru volt az orosz moszkvai ?r�stud�k k?r�ben, akik kriptogr�fiak�nt haszn�lt�k.

A�legr�gibb ?rott mueml�kek a�magyar (13. sz�zad), Komi (14. sz�zad), a�finn (a�15.-16. Sz�zad).

A�modern finnugor nyelvekben �ltal�nosak a�konjug�ci�, a�declenzi� �s a�sz�k�pzod�s n�h�ny affixje, amelyeket a�finnugor alapnyelvtol ?r?k?ltek, valamint t?bb sz�z k?z?s gy?k�r. Egyes nyelvek finnugor sz�kincs�ben rendszeres hangmegfelel�sek figyelhetok meg. A�modern finnugor nyelvek azonban, hossz? k?l?n�ll� fejletts�g?k miatt, elt�rnek egym�st�l mind a�nyelvtani fel�p?t�s?k, mind a�sz�kincs szempontj�b�l; hanghat�sukban is nagyon elt�roek. Az �ltal�nos nyelvtani jellemzok k?z?l az al�bbiakat lehet megjegyezni: agglutin�l� nyelvtani rendszer, posztpoz?ci�k haszn�lata (az indoeur�pai nyelvek prepoz?ci�inak helyett), elotagok hi�nya (kiv�tel a�magyar nyelv), a�mell�knevek v�ltozatlans�ga a�meghat�rozott sz� elotti helyzetben (kiv�tel a�balti-finn nyelv). A�legt?bb finnugor nyelvben a�mag�nhangz�k harm�ni�ja figyelheto meg. Az egyes nyelvek sz�k�szlet�t a�szomsz�dos n�pek k?l?nb?zo nyelvei befoly�solt�k, amelynek eredm�nyek�nt a�k?lf?ldi k?lcs?n?k ?sszet�tele nem azonos a�k?l?nb?zo nyelveken; p�ld�ul a�magyar nyelvben sok t?r?k �s szl�v sz�, a�finnben pedig sok balti, n�met, sv�d �s osi orosz k?lcs?n�van.

A�modern finnek (Suomalayset) finn?l besz�lnek, amely a�finnugor nyelvek nyugati, balti-finn csoportj�ba tartozik. Antropol�giai szempontb�l a�kauk�zusi faj balti t?pus�hoz tartoznak.

Arkhipova�N.P. �s Yastrebov�E.V. a��Hogyan fedezt�k fel az Ur�l-hegys�geket� c?mu k?nyvben, Cseljabinszk, 2. kiad�s, D�l-Ur�l k?nyvkiad�, 1982, p. 146�149., Besz�lj a�magyar nyelv�sz �s geogr�fus, Antala Reg utaz�s�r�l az �szak-Ur�lba a�40-es �vekben. 19. sz�zad: �A�hallgat�i �vekben Reg gondolkodott a�magyar nyelv �s a�magyar n�p eredet�rol. Mi�rt besz�l orsz�ga olyannyira, hogy k?l?nb?zik a�szomsz�dos orsz�gok nyelv�tol? Hol vannak a�magyar nyelv forr�sai, hol j?ttek a�modern magyarok osei D�lkelet-Eur�p�ba? Hallottam, hogy a�magyars�g �ll?t�lag az Ur�lb�l sz�rmazik, de ezt be kellett bizony?tani: �szak-Finnorsz�gba l�togat�sa ut�n megd?bbento volt egyr�szrol a�finn �s a�s�mi (lappf?ldi) nyelv, m�sr�szrol a�magyar kapcsolat. A�finnugor nyelv tov�bbtanul�s�nak folytat�sa az etnikai kapcsolatokban Reg ?gy d?nt?tt, hogy Oroszorsz�gba megy. A�Magyar Tudom�nyos Akad�mia 200�forintot (ami 200�arany rubelnek felel meg) tudom�nyos kutat�s c�lj�b�l. 1841-ben Szentp�terv�rba �rkezett, ahol gyorsan elsaj�t?totta az orosz nyelvet, �s tov�bb fejlesztette tud�s�t. az �szaki n�pek nyelvei.

Regus meg�rtette: ahhoz, hogy megtudjuk a�magyar nyelv helyzet�t a�finnugor csoport nyelvrendszer�ben, eredet�t, be kell hatolnunk az Eur�pai Oroszorsz�g k?z�p- �s keleti r�gi�iba, az Ur�lba �s a�Transz-Ur�lba. Itt �ltek a�titokzatos mansi emberek (Vogulok), akik akkoriban Eur�p�ban kev�ss� ismertek. 1843. okt�ber 9-�n az utaz� Moszkv�n kereszt?l az Ur�lba utazott. Okt�ber 27-�n meg�rkezett Kazanba. Ek?zben Reg gyujt anyagot a�mari (cheremis), udmurt (votyaks) �s chuvash nyelv�rol �s �let�rol. 1843. november 14-�n Reg Permbe �rkezett, ahonnan kezdte v�ndorol�sa az ismeretlen ter?leteken. 1843. november 20-�n, elhagyva Solikamsket, Reg �tl�pett az Ur�l-hegys�g v?zgyujtoj�n, el�rte a�Tura foly� v?zfoly�s�t, ahonnan az �szaki hegygerince keleti lejtoj�n haladt a�Lozva foly� v?zfoly�s�hoz. K?r?lbel?l h�rom h�napig a�mansziak k?z?tt �l, majd Verkhoturye-be, majd Irbitba, majd a�Tavda �s Tobol foly�kba utazik. 1844�tavasz�n a�v?zi ?t ment�n, l�h�ton vagy gyalogosan a�megterhelt l� mellett, a�Reg megy fel a�Konda foly�n, majd a�Pelymu foly�n. Az Ur�l keleti lejtoj�n az Sosva foly� ment�n haladva eljut a�Lyapin foly� �s a�Khulga mell�kfolyam�nak az Ur�l szubpolarban fekvo foly�hoz. ?tja sor�n Reg �rt�kes inform�ci�kat gyujt a�mansi �s hanti �letm�dj�r�l, �letm�dj�r�l, nyelv�rol. Az �ltala r?gz?tett mes�k �s dalok e saj�tos �szaki n�pek szellemi vil�g�t fedik fel. A�t�rs�gben szinte ismeretlen, ritk�n lakott t�rs�g k?r?li k?r?lm�nyek k?z?tt Regul k�sz?t sematikus t�rk�peket, amelyek a�hegyek, a�foly�k �s a�lakott ter?letek nev�t mutatj�k. 1844. szeptember 29-�n, a�sarkk?rt el�rve, Reg meg�rkezett Obdorskba (jelenleg Salekhard)�� egy kicsi faluban, amely mind?ssze 40�h�zb�l �ll. Addigra az Ob m�r fagyott volt, �s a�tundra ment�n a�szarvasok az Ural-hegys�g �szaki cs?csa fel� haladtak, 1844. okt�ber 21-�n eljutva a�Kara-tenger partj�ra �s a�Yugorsky Shar-szorosra. Ez volt ?tja leg�szakibb pontja (�. Sz. 69� 45�). Novemberben meg�rkezik az Usa v?zgyujtoj�be, a�Komi (Zyryans) �ltal lakott ter?letre, �s itt folytatja kutat�s�t. Onnan �thaladva az Ur�l-hegys�grol, regisztr�lj a�hegyekre. Berezovo, de itt nem tart�zkodik, de az �szak-Szoszva ment�n a�Kempazh sz�j�hoz vezet. Haladva tov�bb az �szak-Szoszva ment�n, el�ri a�Mansi �ltal lakott foly� forr�sait (az �. Sz. 62�-on), �s csak ezut�n megy tov�bb a�hegyekbe. Birch. Itt Reg t�len esett �t, �s rendezte napl�it. A�Reg utaz�s az Ur�lban �s a�Transz-Ur�lban nagyon neh�z k?r?lm�nyek k?z?tt zajlott: nem volt elegendo felszerel�s, nem volt sz?ks�ges eszk?z. Egy magyar tud�s haj�val lobogott turbulens foly�k ment�n, l�val lovagolva a�hegys�g ment�n, szarvas vagy kutya �ltal hordozott sz�nk�kban, gyakran gyalog. �ltal�ban ?tmutat�k k?s�rt�k�� Mansi, Hanti vagy Nenets. A�k?v�ncsi kutat� mindig k?zel �llt a�h�tk?znapi emberek �rz�seihez �s gondolataihoz, kiemelte �s �rt�kelte viselked�s?k �s erk?lcs�nek nemes von�sait. Az akkoriban uralkod� �vadon� fogalm�val ellent�tben Reg kijelentette: �A�nem kultur�lis n�pek �let�ben vannak olyan von�sok, amelyek egyetemes elismer�st �rdemelnek. T�rsadalmi �let?kben olyan jelens�geket figyelnek meg, amelyek egy?tt�rz�st �s rosszindulat?s�g hi�ny�t jelzik. ��Berezovo-t�l Reg tov�bb?tja a�tanulm�nyaival kapcsolatos inform�ci�kat a�Magyar Tudom�nyos Akad�mi�ra �s Petersburgba.�K.�M.�Baernek k?ld?tt level�ben azt �ll?tja, hogy vitathatatlan kapcsolatot l�tes?tett a�mansi nyelv �s a�magyar nyelv k?z?tt. Az ?ssze�ll?tott mansi-magyar sz�t�r 2600�mansi sz�t tartalmaz.�

Az Ur �ltal az Ur�lb�l �ltal elhozott leg�rt�kesebb anyagot a�k?vetkezo �let sor�n feldolgozt�k. Elk�sz?tette a��Vogul orsz�g �s lak�i� c?mu fo munk�j�t, amely a�szerzo hal�la ut�n 1864-ben jelent meg magyarul, Budapesten. Reg nagy jelentos�get tulajdon?tott a�k?rny�k nev�nek a�modern helynevekben val� tanulm�nyoz�s�ra, amely lehetov� teszi a�n�pek m?ltbeli �ttelep?t�s�nek meg?t�l�s�t. Az �ttelep?t�s eredet�rol �s t?rt�nelm�rol sz�l� elk�pzel�seit a�nyelvek ?sszehasonl?t� elemz�se alapj�n �p?tette fel, figyelembe v�ve az etnogr�fiai adatokat. Reg l�trehozta a�finnugor nyelvek genetikai kapcsolat�t, amelyek magukban foglalj�k a�magyarok, finn?k, mansi, hanti, komi �s mari nyelveket. K?l?n?sen megd?bbentoek voltak a�mansi �s a�magyar nyelv hasonl�s�gai. Arra a�k?vetkeztet�sre jutott, hogy a�magyarok olyan osektol sz�rmaznak, akik r�gen �szak-Ur�lban �s a�Transz-Ur�lban �ltek, a�Mansi �ltal lakott ter?leten. A�Reg ezen �ll?t�sait alapvetoen elfogadj�k a�modern nyelv�szek. ?tleteik szerint az urugok osi otthona a�Kama medenc�ben �s kiss� d�li erdos r�szen tal�lhat�.�Kr.�E.��vezred elso fel�ben t?rzsek alakultak ki az ugor k?z?ss�gbol, akik k�sobb a�magyarok oseiv� v�ltak. A�fennmarad� urugok sok�ig ezen a�ter?leten maradtak, �s a�12.-15. Sz�zadban a�t?rzsek egy r�sze az Ur�lon t?lhaladt. �ltal�ban v�ve, Reg utaz�sa az Ur�lon �s az Ur�lon kereszt?l k?r?lbel?l m�sf�l �vig tartott (�rkez�s Solikamskbe�� 1843. november, t�voz�s Berezov�t�l�� 1845�m�rcius). ?tj�nak hossza 5,5�ezer km volt. Kor�bban egyetlen tud�s sem v�gzett ilyen hossz? �s alapos kutat�st itt, nem folytatta ilyen hatalmas ter?leten. Reg utaz�sa felfedezetlen ter?leteken felkeltette az �rdeklod�st az �szak-Ur�l term�szet�nek �s lakoss�g�nak tanulm�nyoz�sa szempontj�b�l, �s hozz�j�rult a�finnugor n�pek tanulm�nyoz�s�nak fejleszt�s�hez.




Finnugor v�ndorl�s


A�finn-ugor nyelveket besz�lo n�pek nyelvi k?z?ss�g?k idej�n Eur�pa keleti �s �szakkeleti r�sz�n, Eur�pa �s �zsia hat�r�n, az Ur�l-hegys�gben �ltek. Az Ur�l-hegys�g az Eur�pa �s �zsia k?z?tti hat�r, ?sszpontos?tva az Ur�lra, eur�zsiakk� v�lunk, mivel nincs feloszt�s �keletre� �s �nyugatra�. Itt j?ttek l�tre a�legr�gibb k?z?ss�gek, amelyek k�sobb megkapj�k az indoeur�pai eur�paiak, valamint m�s nyelvi csal�dok, k?l?n?sen a�finnugor n�pek nev�t. Az indoeur�pai k?z?ss�g kialakul�s�nak kronol�giai szakaszai: 1. K?r?lbel?l 70�ezer �vvel ezelott n�h�ny afrikai bev�ndorl� �lt az �szaki-sarkvid�ken, de a�gleccserek k?zeledt�vel (a�Valdai-jegesed�s Wurm, Vislins �s Wisconsins-eknek felel meg) az emberek d�lre kezdtek visszavonulni; 2. 70�11�ezer �vvel ezelott, egy olyan idoszakra, amelyet �ltal�nos lehul�s jellemez, az emberek visszavonul�s�nak folytat�sa �szak-Eur�p�t�l d�lre; 3. 11�10�ezer �vvel ezelott, a�holoc�n korszak, az indoeur�pai k?z?ss�g kialakul�sa a�D�l-Ur�l r�gi�ban. A�D�l-Ur�l, a�Kaszpi-tenger �s az Aral-tenger k?z?tt h?z�d� �nagy sztyeppe� sok n�pe v�ndorl�s�nak hely�v� v�lik. A�h?res indiai Tilak k?zszereplo azt �ll?totta, hogy az indi�nok sz?lof?ldje az �szaki-sark, mivel az osi V�d�k olyan ter?letet ?rnak le, ahol f�l nap �s f�l �jszaka tart�zkodnak.

A�nagy Ur�l (Ur�l-hegys�g) ter?let�n, Kr. E. 4. �vezred v�g�n. e. a�legr�gibb Ur�l k?z?ss�g j?n l�tre, amely mag�ban foglalja a�finnugor n�peket (k?l?n�ll� k?z?ss�gben j?tt l�tre a�3. �vezred v�g�n) �s a�szamoj�dokat (k?l?n k?z?ss�gben alak?tott�k ki Kr. e. 1. �vezred v�g�n). Kr. E. 3. �vezred v�g�n. e.�A�finnugorok az �kori indo-eur�paiak t�voz�sa ut�n a�mocs�ri vas�rc kimer?l�se miatt v�ndorolnak a�D�l-Ur�l ter?let�re (az ?n. Vary-ben fejlesztett�k ki oket, a�r�g�szek ezeket a�telep?l�seket �v�rosok orsz�g�nak� h?vt�k). Az ugri alapnyelv alapj�n a�BC 3. �vezred v�g�n. e.�� Kr. e. 1. �vezred k?zepe. e. a�D�l-Ur�l r�gi�j�ban kialakulnak a�jobb magyar (magyarok) �s a�praobsko-ugor (hanti, mansi) nemzetek k?z?ss�ge; Kr. e. 3. �vezred v�g�n e.�� Kr. e. 2. �vezred k?zepe. e.�A�finn-permi alapnyelv alapj�n kialakul a�perm (komi, udmurd) �s a�finn-volga (mari, mordov, szam�mi, finn, izhora, vodi vagy vod, vepsi, �szt, livai) n�pi k?z?ss�g.

Az ur�li (finnugor �s szamoj�d) t?r?k, mongol �s tungus-mancs? nyelvek osi otthona Eur�pa �szakkeleti perif�ri�j�n helyezkedett el, ami igazolja a�legr�gibb nosztr�tus nyelvcsal�d l�tez�s�t. R�g�szeti kult?r�kk�nt, amelyek ?sszef?gg�sben lehetnek a�p�n-indoeur�pai kultur�lis komplexum r�gi�j�val, a�tud�sok Khalaf, Ubeyd, Chatal-huyuk kult?r�kat nevezik D�lnyugat-�zsi�ban �s Kuro-Araksin kult?r�t Kaukaz�zi�ban. Ezen tud�sok szerint az indoeur�pai eur�paiak m�sodlagos k?z�pkori otthona az �szaki Fekete-tenger r�gi� volt, ahol leteleped�s?k Kr. E.�III. �vezredre ny?lik vissza. e.�Az indoeur�paiak csal�dj�t�l d�lre kialakulhatott a�szemita-hamit (afrikai) nyelvcsal�d magja.

A�kartveliai proto nyelv hordoz�i nyilv�nval�an az indoeur�paiak �szaki r�sz�n �s a�dravidi proto nyelv keleti r�sz�n �ltek. Ez a�nosztatikus nyelvcsal�d mag�ban foglalja az indoeur�pa, a�szemita, a�hamit vagy az afrikai, a�kartvel, az ur�li, a�dravid, a�t?r?k, a�mongol, a�Tunguso-Manchu, a�Cukchi-Kamcsatka �s esetleg az eszkim�-aleut nyelveket. Ennek a�hatalmas makro csal�dnak a�nyelv�t a�vil�g n�pess�g�nek t?bb mint 2/3-a besz�li. A�tudom�nyos tanulm�nyok kimutatt�k az indoeur�pai, a�szemita, a�hamit, az ur�li, az altaj �s n�h�ny nyelvnek a�nagy nosztatikus makr�csal�dba val� kombin�l�s�nak �rv�nyess�g�t. Ez a�makrocsal�d a�Felso Paleolitik�ban alakult ki D�lnyugat-�zsia �s szomsz�dos ter?letein. A�legut�bbi Wurm-jegesed�s �s a�mezolitikus �ghajlati felmeleged�s visszavonul�sakor a�nosztr�ta t?rzsek �zsia �s Eur�pa hatalmas ter?let�n telepedtek le; f�lretett�k �s r�szben asszimil�lt�k a�kor�bban ott �lo t?rzseket. Ebben a�t?rt�nelmi folyamatban a�nosztr�ta t?rzsek sz�mos elk?l?n?tett ter?letet alkottak, ahol a�speci�lis nyelvcsal�dok kialakul�sa megkezdod?tt. K?z?l?k a�legnagyobb, az indoeur�pai nyelvk?z?ss�g a�d�li Ur�l ter?let�n, majd a��Nagy sztyeppben� alakult ki�� Altajtt�l a�Fekete-tengerig.

Nagyon hossz? ideig az �kori emberek ilyen nyelvi k?z?ss�ge alakult ki a�nagy Ur�l�� Altaj, ter?let�n, amelyet k�sobb indoeur�pai eur�painak�� arianinak h?vtak. Ez k?r?lbel?l Kr. E. 8�5��vezredben, Kr. E. 4�3��vezredben van ez a�k?z?ss�g sz�tesni kezdett, k�sobb keleti nyelvi csoportra osztott�k oket (ir�niok, ?rm�nyek, tadzsikok, indi�nok stb.), nyugat-eur�pai (g?r?g?k, n�metek, rom�n n�pek stb.), szl�vok (oroszok, bolg�rok, lengyelek stb.), Baltaiak (poroszok, litv�nok, lettek stb.). �vezredek �ta eltuntek a�n�pek, megjelentek, hasonl?tottak m�s etnikai csoportokhoz, k?l?n?sen a�finn-finn?khez �s a�t?r?k?khez.

�Mi�rt tuntek el Oroszorsz�g legtitokzatosabb emberei.� Te nem szl�vok vagytok, val�j�ban finnugorok! "� az Oroszorsz�ggal szomsz�dos orsz�g lakosai gyakran az orosz embereknek ford?tj�k az oszlopos lelkesed�ssel kapcsolatos v�dakat. �s akkor vannak hossz? �rvek, amelyek szerint a�kijevi orosz ido alatt a�mai K?z�p-Oroszorsz�g ter?let�n finn t?rzsek �ltek, amelyek �ll?t�lag a�mai oroszok osei. ?sszetart� �s m�g nem teljesen kialakult nemzeti identit�s. A Lenta.ru elmagyar�zza, hogy mi�rt nem tarthat�k fenn az ilyen �ll?t�sok, ugyanakkor lehetos�get ad nek?nk arra, hogy visszah?vjuk a�korai t?rt�nelem kev�ss� ismert oldalait. Mindannyian tudjuk, hogy a�Volga �s az Oka ?sszefon�d�sa nem csak az oroszok k?z�ppontj�v� v�lt. az �llam, hanem az a�hely is, ahol az orosz emberek kialakultak �s bel�ptek a�t?rt�nelmi ar�n�ba, de ha k?zelebbrol megn�zed K?z�p-Oroszorsz�g t�rk�p�t, �szrevesz egy csod�latos szab�lyszerus�get�� nagyon sok n�v (n�v) l�tezik eskih l�tes?tm�nyek) egy�rtelmuen nem szl�v eredetu. P�ld�ul�� Moszkva, Oka, Yakhroma, Veksa, Lehta, Nero, Tolgobol, Nerekhta, Pechegda, Kineshma, Kostroma, Chukhloma, Palekh, Ukhtoma, Shuya, Valdai, Seliger, Kirzhach, Klyazma, Koloksha, Khokhloma, Vireya, Pakhra sokan m�sok. �s ha megn�zz?k az ezer �vvel ezelotti t?rt�nelmi t�rk�pet, akkor r�j?ssz, hogy ebben a�r�gi�ban szinte kiz�r�lag Murom, Meshchera �s Meria finn t?rzsek �ltek. Ez�rt a�fenti n�vpontok k?z?l sok finn nyelvu. �s ha a�Meshchera �s Murom neve a�mai napig fennmaradt a�moszkvai r�gi� term�szeti ter?let�nek �s a�Vlagyimir R�gi� h?res v�ros�nak a�nev�ben, akkor a�v�ros szinte semmi sem maradt fenn. Az �korban a�Meri t?rzs Zalesye hatalmas ter?let�t elfoglalta a�Moszkva foly� partj�t�l a�modern Zvenigorod ter?let�n, a�Volgaig �s a�Galich-t�ig. Mellesleg, a�Kostroma t�rs�gben tal�lhat� jelenlegi Galichot, amelyet a�modern Galichb�l sz�rmaz� bev�ndorl�k alap?tottak Ukrajna Ivano-Frankivszk r�gi�j�ban (tole sz�rmaztak a�Galichina �s Galicia n�v), eredetileg Galich Merskynek h?vt�k.

Merya kis telep?l�seken �lt sz�mos foly� �s tavak partjain�l, igyekezett nem menni messzire a�suru erdokbe. Elsosorban gyujt�ssel, vad�szattal, hal�szattal �s szarvasmarhatart�ssal foglalkoztak. A�r�g�szek szerint a�szl�vok megjelen�se elott a�mai K?z�p-Oroszorsz�gban a�mezogazdas�g szinte hi�nyzott. Ez nem meglepo: a�r�gi�t sok�ig kock�zatos mezogazdas�g z�n�jak�nt tekintett�k. A�kedvezotlen �ghajlati viszonyok miatt a�helyi talaj gyakran nagyon gyenge term�st eredm�nyezett. Merya pog�ny maradt, a�szent k?vek kultusa sz�les k?rben elterjedt k?z?tt?k. Az egyik�� a�K�k Ko�� megmaradt a�Pleshcheyev-t� partj�n, Pereslavl-Zalessky k?zel�ben, �s tov�bbra is a�zar�ndokok im�data. A�halott embereket nagy ritu�lis t�bortuzn�l �gett�k el a�foly�k �s tavak partj�n. A�tud�sok a�Meria t?rzsi k?zpontj�t a�Sarskoje �kori telep?l�snek tekinti, amely a�Nero-t� d�li partj�n, a�Jaroslavl r�gi�ban a�7. sz�zad �ta l�tezett, ahol a�r�g�szek sok ez?st �rm�t fedeztek fel Eur�p�b�l. A�t?rt�netek tov�bbra is megvitatj�k, hogy mi t?rt�nt a�Sarskoje-erod?tm�nnyel, hogy volt-e b�rmi k?ze a�k?zeli Nagy Rostovhoz, amely a�9. sz�zadban jelent meg. Zalesye szl�v gyarmatos?t�sa az elso �vezred v�g�n kezdod?tt. H�rom hull�mban haladt tov�bb. Elosz?r �szaknyugatr�l �s nyugatr�l (a�jelenlegi Veliky Novgorodb�l �s Smolenszkb�l j?ttek ide az Ilmen Szlov�nek �s Krivichi). Azt�n d�lrol j?tt Vyatichi, �szakiak �s Radimichi. �s v�g?l, m�r a�r�gi orosz �llam idej�n, a�d�l- �s d�lnyugat-orosz lakosok t?meges migr�ci�ja megkezdod?tt a�Volga-Oka ter?let�n. K?v�ncsi, hogy gyakran megadt�k a�sz?letett helyek nev�t az itt �p?lt ?j v�rosoknak: a�m�r eml?tett Galichon k?v?l ezek Vladimir, Pereyaslavl, Peremyshl, Vyshgorod �s m�g sokan m�sok. A�r�gi� szl�vok �ltali gyarmatos?t�sa annyira hatalmas volt, hogy m�g a�mongolok el?tti id?szakban sz�mszer? t?ls?lyuk is megk�rdojelezhetetlenn� v�lt. Mi t?rt�nt a�finn oslakos n�pess�ggel? Hov� ment: megsemmis?tett�k az idegenek, asszimil�lt�k oket, vagy tov�bbmentek az erdokbe? Nyilv�nval�an e ter?let szl�v fejlod�se alapvetoen b�k�s volt, ami nem z�rja ki az egyes ?sszecsap�sokat �s konfliktusokat. A�r�g�szeti adatok azt mutatj�k, hogy a�szl�vok �s a�finnok sok�ig egy?tt vagy egym�s mellett �ltek. P�ld�ul a�Yaroslavl melletti Timerevsky telep?l�sen (maga a�v�ros a�boszork�ny Jaroszlav herceg alap?totta egy kis finn telep?l�s hely�n) a�tud�sok szl�v �s merian, valamint skandin�v temetkez�seket tal�ltak. Az ut�bbi vonatkoz�s�ban ez nem meglepo�� a�vikingek sok�ig uralt�k ezt a�r�gi�t. Nyilv�nval�an a�finn t?rzsek �ltal a�Zalesia nagyon gyenge n�pess�ge miatt, a�szl�vok �ltali gyarmatos?t�s kezdet�n, k�sobb teljesen eltuntek az ?jonnan �rkezok k?r�ben.

Az ilyen gyors asszimil�ci�nak nem szabad meglepnie: amellett, hogy sokkal t?bb szl�v volt, magasabb szintu t�rsadalmi-politikai fejlod�s?k volt, mint a�bennsz?l?ttekn�l. P�ld�ul Vaszilij Klyucsijev t?rt�n�sz azt ?rta, hogy a�vad finn t?rzsek �nem tartottak veche-tal�lkoz�kat�, ami jellemzo a�kijevi, csernigovi, vagy Rostov �s Suzdal lakosainak. Zalesye fejleszt�se sor�n a�szl�v gyarmatos?t�k elsosorban nem a�szabad ter?leteken, hanem a�helyi finn lakoss�g �ltal m�r kifejlesztett ter?leteken telepedtek le. Tal�n �ppen ez�rt a�Meria egy r�sze, amely m�r r�g�ta a�Volga �s az Oka ?sszefoly�s�ban �lt, tov�bb ment a�Volga r�gi� �thatolhatatlan erdoibe. Egyes tud�sok azonos?tj�k ezeket az embereket a�modern marival vagy ak�r a�mordoviakkal (Erzya �s Moksha). Egyes kutat�k ?gy v�lik, hogy a�Meria m�g mindig lenyug?zo ?r?ks�get hagyott a�mi nyelv?nk?n. P�ld�ul csak a�keleti szl�vok rendelkeznek birtokl�sos lexik�lis �nekem� jellemzoj�vel a�finnugor nyelvekre. �s val�ban egy lengyel, cseh vagy horv�t ilyen esetben azt mondja: �Van.� A�m�riai nyelv befoly�sa magyar�zza a�f�rfias fonevek kimond�s�nak saj�toss�g�t is, ahol a�genit?v esetben az �ltal�nos szl�v form�val egy?tt -u, -th (sok ember, te�t tegyen) egy tipikus finn v�ltozat, -a, -i (sok ember, te�t tegyen). Ezen elm�let t�mogat�i sok orosz nyelvj�r�si sz�t sz�rmaznak a�finn nyelvekb?l.

Neh�z meg?t�lni, hogy ez igaz�� a�meri nyelv nem maradt fenn a�mai napig, �s nem hagyott megb?zhat� ?r�sos forr�sokat. Nem volt lehets�ges visszhangjait megtal�lni az orosz nyelv helyi nyelvj�r�saiban, �s n�h�ny rajong� k?s�rlete a�tudom�nyos �rtelemben vett Meryi lexik�lis rendszer helyre�ll?t�sa vagy fel�p?t�se k�ts�gesnek tunik. A�Meria �s m�s finn nyelvu n�peknek az orosz n�p etnogenezis�ben val� r�szv�tel�nek k�rd�se tov�bbra is vitathat�. Az orosz folkl�rban nincs nyilv�nval� �s hat�rozott visszhang a�finn t?rzsekkel val� kapcsolattart�shoz, akik ezen a�ter?leten �ltek a�szl�vok �rkez�se elott. Val�sz?nuleg ez ism�t megeros?ti a�lehets�ges asszimil�ci� gyors �s term�szetes jelleg�t� Az ut�bbi �vekben azonban a�m�riai etnofuturizmus mozgalma gyorsan fejlodik Oroszorsz�gban, �s �szrevehetoen n?vekszik az �rdeklod�s a�finnugor n�pek t?rt�nete ir�nt. Ez az egy�ni rajong�k azon v�gy�ban is nyilv�nul meg, hogy bizony?tani tudja, hogy a�m�riaiak hozz�j�rul�sa az orosz n�p kialakul�s�hoz sokkal jelent?sebb volt, mint azt �ltal�ban v�lekednek. Vannak, akik m�g megpr�b�lnak ?j szub-etnikai identit�sokat fel�p?teni (p�ld�ul a�Jaroslavl t�rs�g katsk�rjai), �s bebizony?tj�k, hogy ok a�szitskarokkal �s a�mologzhaniaiakkal a�m�riai n�p egyetlen k?zvetlen lesz�rmazottai maradtak. Mindenesetre, az orosz t?rt�nelem hajnal�n, Merya befoly�sa orsz�gunk tov�bbi fejlod�s�re nagyon �szreveheto volt. A�modern r�g�sz, Andrej Leontyev ?gy v�li, hogy ennek a�kicsi finn n�pnek a�t?rt�nete l�nyeg�ben �szakkelet-Oroszorsz�g oskor�v� v�lt: �A�M�ria korszak�ban uralkod� telep?l�sf?ldrajz, az egyes r�gi�k k?lso �s belso kapcsolatai nagym�rt�kben meghat�rozt�k a�Rostov Hercegs�g eredeti ter?let�nek �s k?zpontjainak kialakul�s�nak saj�toss�gait.� Ezt k?vetoen a�Rostovi Hercegs�get �talak?tott�k Rostov-Suzdal f?ldter?letre (Suzdal-Vladimir Vladimir), amely Moszkva Nagyhercegs�g �s az orosz �llam elofut�ra lett. Az orosz n�p szl�v eredetu tudatlan tagad�inak a�k?vetkezokre kell eml�kezni?k. Az etnikai identit�st elsosorban nem a�genetikusok �s antropol�gusok hat�rozz�k meg haplocsoportjaikkal �s kopony�ikkal, hanem az a�nemzeti kult?ra �s nyelv, amellyel az emberek magukhoz kapcsol�dnak. A�t?rt�nelem sz�mos p�ld�t ismeri, amikor teljesen k?l?nb?zo etnikai csoportok vett�k r�szt nagy nagy n�pek alak?t�s�ban. A�figyelemre m�lt� orosz ?r�, Konstantin Ushinsky (egy�bk�nt Kijevbe temett�k) m�r a�19. sz�zadban b?lcsen megjegyezte, hogy �a�finn t?rzs� ez egy olyan cement, amelyre az ?sszes ?j �szaki, eur�pai �llam ker?lt, �s ez m�g ink�bb Oroszorsz�gra vonatkozik.. A�sv�dek, a�d�nok, az eg�sz balti part menti ?vezet lakosai, oroszok�� mind a�finn t?rzsek n�ma eltun�s�vel kezdik a�t?rt�nelem?ket. ?gy tunik, hogy ok maguk oskori elemet alkotnak, �s sz�tsz�rtan vannak egy s?t�ts�ggel, amely egy eur�pai ember �let�t fedi le�� �� Nem testv�reidek nek?nk "https://news.mail.ru/society/32637205/".

Oroszorsz�g�� finn Oroszorsz�gban (olvassa el �veneia�); �szt Oroszorsz�g (olvassa el a��venemaa�, sz� szerint �a�haj�k f?ldj�t�), l�tsz�lag a�Wendsbol, Wendsbol�� az osi szl�v t?rzsbol; magyar Oroszorsz�gban (olvassa el az �orosorsag�, sz� szerint �rosov orsz�g�). Hasonl?tsa ?ssze: �A� Rus �n�vrol itt itt egy kal�z csapatr�l besz�l?nk, amelynek neve Rurik, n�ha v�letlenszeruen m�ssalhangz�, �s amely k�sobbi zavart. Tagok�A.M. a��Dobrynya nyom�ban� k?nyv�ben azt ?rja: �A�szok�sos skandin�v kal�zokat Norman rootkars-ba vagy rutsmenami-ba h?vt�k (sz� szerint� evezos�, vagyis� ushkuyniki�). Szomsz�daik, a�finn?k k?r�ben a�sz� �Ruotsi� etnikai n�vv� v�lt, a��Kal�z orsz�g� jelent�ssel. Vessen egy pillant�st a�mai finn-orosz sz�t�rra, �s megtal�lja benne Ruotsi orsz�g�t. De ez nem felt�tlen?l Oroszorsz�g, hanem Sv�dorsz�g!�:

Oroszorsz�gban sz�mos telep?l�s (v�rosok, falvak, falvak) viselik a�nem szl�v v�gzod�st (p�ld�ul Kideksha, Iksha, Shileksha, Koloksha, Kovak, Yundoks stb.), Ami val�sz?nuleg az osi finnugor nyelvekben is elofordulhat. �foly�t vagy patakot jelent (p�ld�ul a�modern mari nyelvben az� iksa �patakot jelent). Az oroszorsz�gi legr�gebbi ugr�-finn form�tumokhoz tartoznak (a�v�gleges?tett ut�tag), �s a�Kr.�E.�II.�K?z�p-Oroszorsz�g erdoz�n�j�t finnugor szubsztr�tum jellemzi. A�finnugor t?rzsek m�r Kr. E.�II�� I. �vezred�ben elfoglaltak. e. hatalmas ter?letek Kelet-Eur�p�ban. Az -sha, -xa-val v�gzodo foly�k (hidron�m�k) neve elterjedt egy hatalmas ter?leten, az Oka jobb partj�t�l a�Feh�r �s a�Barents-tengerig, de fok�nt, ahogyan Sedov V. r�g�sz megtudta, ahol a�k�so neolit korszak Volosovo r�g�szeti kult?r�j�nak eml�kmuvei tal�lhat�k.. ?gy meg�llap?t�st nyert, hogy ezt a�kult?r�t az orsz�g legr�gibb finnugor t?rzsei elhagyt�k. A�-ma, (Ukhtoma, Andoma, Kema stb.) �s az -oga, -ega, -uga, -yuga, ami a�foly�t jelenti, szint�n ezekhez a�t?rzsekhez kapcsol�dik. A�modern finnugor nyelvekben a��yokki�, az �yoggy� foly�t jelent): Andoga, Lindega, Vetluga, Uftiug stb. A�leggyakoribb hipot�zis szerint az Oka �s a�D�li foly�k neveinek eredete, amelyek �szt nyelven egyszeruen �foly�t� jelentettek�� Jogi. A�Moszkva-foly� eredet�nek, ?gy a�v�ros nev�nek lehets�ges magyar�zata az osbalti �nodal river��� �mosk��� csom�pont, �Wandou��� foly� szav�b�l. Modern lett: csom mezgls; Litv�n�� mazgas. A�balti (balti) nyelvek k?z?tt szerepel a�modern lett, litv�n, valamint kihalt: porosz, yatvyazh, kur?z, szelon �s m�sok is osi rokons�gban voltak a�szl�v nyelvekkel. A�balti �llamok (balti t?rzsek) az AD 1. �vezred�ben telepedtek le, a�balti �llamok d�lnyugati r�sz�tol a�Dnyeper felso r�sz�ig �s az Oka foly� medenc�j�ig (csomagtart�k) az 1.�� 2. �vezred fordul�j�n az �orosz nemzetis�g r�sz�v� v�lt. A�nyugat-baltaiak (Zemait, Zemgale, Kurz, Latgale) a�modern lett �s litv�n os?k. A�r�gi finn nyelvekben azonban a��va� vizet jelent, az �szt v?z vizet, magyarul vizet, finn?l pedig vett? jelent. A�befejez�s sok finnugor n�vhez (Lysva, Sylva, Kosva stb.) Jellemzo. Egyes tud�sok szerint a�legr�gebbi finnugor nevek sz�mos foly� nev�vel t�rsulnak, amelyek v�g�n -shma, -shma, -shma, -shma (Klyazma, Vyazma, Kineshma, Kesma stb.) �ll. Ez a�form�tumok csoportja val�sz?nuleg egy ismeretlen, m�gis dofinugorsk szubsztr�thoz tartozik. A�Volga etimol�gi�j�nak k�rd�se k�t�rtelmu. Az osi Ra nev�t, amelyet az osi szerzok eml?tettek, annak ellen�re, hogy l�teznek k?l?nf�le hipot�zisek errol a�t�m�r�l, tov�bbra sem vil�gos. A�t?r?k nyelvekben a�Volg�t Itilnek h?vt�k (Idel, Atal, Atil), ami �foly�t� jelent. Enn�lfogva a�felt�telez�s, hogy a�foly� orosz neve a�szl�v �nedvess�grol� (oroszul�� �vologa�) sz�rmazik, �s eredetileg azt is jelenti, hogy egyszeruen �foly�. Van azonban egy m�sik hipot�zis�� a�hydron?m finnugor eredet�re vonatkoz�an: �szt?l a��feh�r� jelent�se �feh�r, f�ny�; Akkor a�Volg�t le lehet ford?tani Feh�r vagy Vil�gos foly�k�nt.




����� ���������������� ���������.


����� ������������ ��� �������.

���������� ��� ����� �������, ����� ������ ��������� ������ (https://www.litres.ru/pages/biblio_book/?art=50437443) �� ������.

��������� �������� ����� ����� ���������� ������ Visa, MasterCard, Maestro, �� ����� ���������� ��������, � ���������� ���������, � ������ ��� ��� �������, ����� PayPal, WebMoney, ������.������, QIWI �������, ��������� ������� ��� ������ ������� ��� ��������.